Bevezetés az állattanba

Állattan

Csörgő Tibor
Farkas János
Kis Viktor
Molnár Kinga
Sass Miklós
Szatmári Zsuzsanna
Török Júlia Katalin

ELTE

2012

A jelen könyv anyaga elsősorban az alapvető anatómiai és a rendszertani ismereteket foglalja össze, de számos helyen tesz fontos utalásokat az állatok fejlődésére, viselkedésére, szaporodására, gazdasági jelentőségére és az elterjedésére, környezeti szerepére vonatkozóan. A könyv a későbbi tanulmányok szempontjából legfontosabbnak tartott állatcsoportokat mutatja be egy-egy kiragadott példacsoport vagy faj jellemzésén keresztül. A választást nyilvánvalóan befolyásolta földrajzi környezetünk, valamint a gyakorlati oktatásban hozzáférhető állatok előfordulása és beszerzési lehetőségei. A közölt leírások érthetősége és megalapozása érdekében az ismeretanyagot két részre választottuk szét: az 1.–14. fejezet az anatómiai vonatkozásokat tartalmazza, míg a 15.–38. fejezet a csoportokat tárgyalja.

Állattani ismeretek

Állattan

Urák István

EMTE

2007

Gerinctelen Állattan I.

Állattan

Újvárosi Lujza
Markó Bálint

BBTE

2007

A kötet keretében a gyűrűsférgekkel bezárólag mutatjuk be a gerinctelen
állatcsoportokat: csalánzókat, laposférgeket, különböző egyéb férgeket, puhatestűeket és más törzseket. Bár az állati jellegű egysejtűeket már jó ideje nem
sorolják az állatok közé, ennek ellenére mivel egyetemi keretek között semmilyen
más tantárgy nem foglalkozik e csoporttal, viszont számos fontos faj (mint
álomkórostorosok, lázállatkák, amőbák, stb.) tartozik ide, ezért e könyv lapjain helyet szorítottunk az állati jellegű egysejtűeknek is.

A biofizika alapjai

Biofizika

Barócsi Attila

BME

2011

A tananyag feladata, hogy megismertesse az olvasót az – élettelen fizikai rendszerekhez képest sokkal összetettebb – biológiai rendszerekben (élő szervezetekben) érvényesülő (pl. azok felépítését, működését, fejlődését meghatározó) alapvető fizikai törvényszerűségekkel és példákkal illusztrálja az ilyen biológiai rendszerek fizikai modellezését.
A tananyag fejezetei a főbb témákkal: a biofizika biológia alapjai (élet, sejt, leíró gene-tika); anyagszerkezet és funkció (kötéstípusok, víz, biológiai makromolekulák, molekuláris genetika); kölcsönhatás sugárzással (fényelnyelés makromolekulákban, fény és röntgensu-gárzás biológiai hatásai, sugárbiológia); bioenergetika (szervezet hőháztartása, irreverzibi-lis termodinamika, sejtszintű energiaátalakítás és fotoszintézis); anyagcsere és transzport (áramlási jelenségek, drift, diffúzió és ozmózis); biológiai membránok (iontranszport, elektromos jelenségek, ingerületi folyamatok, feszültség-clamp méréstechnika, idegi in-formációtovábbítás); érzékszervek biofizikája (látás, hallás); kollektív jelenségek („közle-kedésszerű” mozgások, ASEP modellek, molekuláris motorok alapmechanizmusai).

Növénytan

Növénytan

2012

Tankönyvszerű oktatási segédanyag az általános oktatási rendszerű tanintézetek 7. osztálya számára.
Tartalom:
1. rész Növények
2. rész A növények változatossága
3. rész Gombák és zúzmók
4. rész Baktériumok
5. rész Az élőlények és a környezet

Növénytan tananyag

Növénytan

Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület

2012

A tananyag célja, hogy a célcsoport számára biztosítsa azokat az alapvető,
növénytani alapismereteket, melyek nélkülözhetetlenek a többek közt a
növények életfolyamatainak megértéséhez, vagy éppen a helyes, a környezet
védelmét kiemelten kezelő növényvédelemhez. A növények rendszertana csoportosítja, egyben összehasonlítja a körülöttünk létező növényeket, kiemelve azon tulajdonságaikat, melyek meghatározzák élettani folyamataikat. Meghatározza azok rokonsági fokát, melynek ismerete fontosnak bizonyulhat a mindennapi életben is, akár a növények táplálkozásban betöltött szerepét, akár kártevőktől és kórokozóktól való megvédését tekintjük. Ezt követően lehetőségünk van, hogy megismerhessük a növények életét meghatározó anyagcsere folyamatokat, az azokat meghatározó környezeti tényezők fontosságát, a szabályozó növényi hormonok szerepét. A tananyag ezután bemutatja a Magyarországon honos fontosabb egy és kétszikű növényeket, rendszertani csoportosításban, a rokonsági fok kiemelésével, a termesztés szempontjából fontos haszon és gyomnövényeket egyaránt. A tananyag optimálisan akkor használható, amennyiben a célcsoport tagjai elsajátították, és jól használják az általános iskolai biológiai ismereteket, különös tekintettel az alapfogalmakra.

Géntechnológia és fehérjemérnökség

Genetika

Alexa Anita
Fodor Krisztián
Garai Ágnes
Glatz Gábor
Radnai László
Rapali Péter
Szakács Dávid
Várkuti Boglárka
Zeke András

ELTE

2013

Szerkezetét tekintve a jegyzet egy, a géntechnológia történetét a szűkebb értelemben vett molekuláris biológia (a nukleinsavak kutatása) történetével együtt felvázoló fejezettel kezdődik. A géntechnológia alapját jelentő molekuláris klónozás bemutatása után sorra vesszük a terület műveléséhez szükséges eszközöket és alapmódszereket. Bemutatjuk a DNS „manipuláció” enzimeit, a DNS molekulák szeparálásához szükséges elektroforézis technikákat, a nélkülözhetetlen hibridizációs és szekvenáló módszereket, a klónozáshoz használható vektorok típusait. Sorra vesszük a rekombináns DNS tervezésének egyes lépéseit, a klónozási stratégiákat, a DNS konstrukciók sejtbe juttatási módszereit (génbevitel), az in vitro DNS felszaporítást lehetővé tevő polimeráz láncreakció alapjait és felhasználási területeit. Tárgyaljuk a különböző génkönyvtárakat, bemutatjuk a genom projektek módszertani hátterét és néhány konkrét genom programot is (kiemelten a Humán Genom Programot). Igen alapos és részletes fejezet foglalkozik a géntechnológia műveléséhez szintén nélkülözhetetlen bioinformatika releváns területeivel és alkalmazásaival. A fehérjemérnökség tárgykörébe elsősorban az in vitro mutagenezist és az összes lehetséges expressziós rendszert (in vitro, prokarióta, eukarióta gazdasejtek, transzgenikus élőlények) ismertető fejezetek tartoznak. Külön fejezetet szentelünk az igen fontos ún. gén targeting (célzott génbeviteli) módszereknek, amelyek segítségével organizmus szinten módosíthatunk célzottan egy-egy gént (knock-out, knock-in technika), illetve a nem túl régen felfedezett RNS csendesítés jelenségét (knock-down) kihasználva tehetünk tönkre egy-egy mRNS molekulát. Szintén külön fejezet foglalkozik a transzgenikus élőlények előállításának hátterével, s néhány GMO példával a mikroorganizmusok, a növények és az állatok köréből - de nem próbálunk átfogó leírást adni erről a területről. Röviden bemutatjuk a ma még inkább jövőbeni alkalmazást jelentő génterápiás eljárások alapjait. Végül sort kerítünk a már említett irányított evolúciós módszerek bemutatására és ismertetünk néhány specifikus, a fehérjetudományban alkalmazott géntechnológiai ún. interakciós módszert is. Az egyes fejezetek végén a témához kapcsolódó néhány szakirodalmi forrást, további olvasnivalót sorolunk fel.

Környezettudományi terepgyakorlat

Környezettan

Ballabás Gábor
Bartholy Judit
Darabos Gabriella
Gábris Gyula
Kovács Béla
Mádlné Szőnyi Judit
Márialigeti Károly
Mészáros Róbert
Mindszenty Andrea
Papp Botond
Papp Sándor
Romsics Csaba
Szabó Mária
Székely Balázs
Török János
Zsemle Ferenc

ELTE

2012

A környezettudomány terepi módszereit bemutató jegyzet célja, hogy átfogó képet adjon a leendő környezettan tanár szakos hallgatóknak a terepen viszonylag egysze-rűen elvégezhetőmérési módszerekről.
Fejezetek:
1. A terepi tevékenységről általában
2. Geológia
3. Hidrogeológia
4. Geofizika
5. Geomorfológia
6. Meteorológiai és éghajlattani alapismeretek
7. Környezetfizika
8. Vízkémiai vizsgálatok
9. A terepi talajvizsgálatok módszertana
10. Ökológiai módszerek a biodiverzitás megismeréséhez
11. Alapvető környezet-mikrobiológiai terepi eljárások
12. Természeti erőforrások hasznosításának és komplex bemutatásának lehetőségei a tatai Fényes-forrástavak példáján
13. Térképezés és műholdas helymeghatározás

Antropológia és környezetvédelem

Embertan, Környezettan

Urák István

EMTE

2007

Bevezetés a talajtanba - környezettanosoknak

Környezettan

Szalai Zoltán
Jakab Gergely

ELTE

2011

E jegyzet az ELTE TTK Környezettudomány alapszak Talajtan kurzus hallgatóinak készült, ezért a „klasszikus”, Stefanovits professzor által jegyzett Talajtan-nál jóval szűkebb területet fog át, címéből fakadóan csak bevezeti az olvasót e tudományba. A jegyzet kilenc fejezetben tekinti át a talajok morfológiai és anyagi felépítését, azok fizikai és kémiai tulajdonságait, a bennük lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, illetve keletkezésük és folyamatosan zajló átalakulásuk mechanizmusait. Külön fejezet tárgyalja a globálisan jellemző talajok földrajzi helyzetét és fejlődésük főbb mozgató rugóit. A természettudományos megközelítés mellett a jegyzet érinti a talajérték meghatározásának közgazdasági problematikáját is.

A környezettan alapjai

Környezettan

Kiss Ádám
Barkács Katalin
Kiss Ádám
Mádlné Szőnyi Judit
Mészáros Róbert
Papp Sándor
Pongrácz Rita
Szabó Mária
Tasnádi Péter
Torkos Kornél
Tóth Erzsébet
Weiszburg Tamás

ELTE

2012

A jegyzet a környezet fogalmának, összetevőinek, a fenntarthatóság fogalmának tisztázása után áttekinti az ember és a környezete, a természet- és környezetvédelem, a globális környezeti problémák szempontjából fontos területeket. A jegyzet olyan témákat kíván tárgyalni, amelyek a mai környezettudomány érdeklődésének fókuszában vannak. A jegyzet multidiszciplinaritását mutatja, hogy helyet kapott benne a környezet és fenntarthatóság kérdése, a táj, a környezet és a talaj rendszer bemutatása, a modern hidrogeológia és a környezeti ásványtan eredményei, az időjárás és az éghajlat aktuális problémái, kiemelve a globális éghajlatváltozást és ehhez kapcsolódóan a környezeti áramlásokat. A jegyzetben bemutatásra kerül a biodiverzitás megőrzésének fontossága, a bioszféra legfontosabb szennyezői, ezek közül is külön fejezet foglalkozik a szennyvíztisztítással. Bemutatásra kerülnek a környezetünkben előforduló sugárzások és az emberiség jövőjének kulcskérdése, az energiagazdálkodás is.

A biokémia és a molekuláris biológia alapjai

Biokémia, Molekuláris biológia

Nyitray László
Pál Gábor

ELTE

2013

Ezt az elektronikus tankönyvet azért írtuk, hogy szilárd alapot nyújtsunk a biokémia és molekuláris biológia csodálatos világa iránt érdeklődő olvasó számára. A cél az adott szakterület (aktuális szemlélet szerint) legfontosabb tényanyagának és az egyes tények között fellelhető összefüggéseknek, általános törvényszerűségeknek az ismertetése.
Fejezetek:
1. Általános bevezető
2. Kémiai alapok
3. A termodinamika alapjai
4. Aminosavak, peptidkötés, a fehérjék elsődleges és másodlagos szerkezete
5. A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete
6. Fehérjék izolálása és fehérjevizsgáló módszerek
7. A fehérjeműködés paradigmája: mioglobin és hemoglobin
8. Az enzimműködés alapjai
9. Enzimkinetika
10. Szénhidrátok
11. Lipidek és biomembránok
12. Nukleinsavak
13. Replikáció (DNS szintézis) és DNS-hibajavítás
14. Transzkripció (RNS szintézis)
15. A genetikai kód feltörése
16. Transzláció (fehérjeszintézis)
17. A fehérjeműködés szabályozása
18. A génexpresszió szabályozása
19. A géntechnológia alapjai
20. A bioenergetika alapjai és az anyagcsere áttekintése